házas zsellér (lat. inquilinus domesticatus): a jobbágyparasztság egyik rétege. - A zsellérek a 14-15. sz: tűntek föl, a 15-16. sz. fordulóján a jobbágyság 20-30 %-át tették ki, számuk egyre nőtt. A zsellérség felső rétege a ~. Háza volt, de úrbéres földje kevés v. egyáltalán nem, 1767: a Mária Terézia-féle úrbérrendezés alkalmából az olyan házzal bíró jobbágyot tekintették ~nek, kinek telki földilletménye nem érte el a nyolcadtelket (tehát 2-5 holdat), viszont minden zsellér használati jogot élvezett az úrbéres közös legelőn. Ilyen csekély föld birtokán a ~ csak több-kevesebb bérmunka vállalásával tudta magát fenntartani. B.A.

Ethnogr. 1965. (Szabó István: Jobbágyság - parasztság)